Ahhoz, hogy álmodozni kezdjünk angol gin kell. Lehet magában is fogyasztani, de ahhoz, hogy végég vigyük az álmodozást szerencsés koktél formájában fogyasztani. A mester kedvence a száraz martini névre hallgató ital. Lényegét tekintve ginből és egypár csepp vermutból áll. A vendégek érkezése előtt berakjuk az összes kelléket a hűtőszekrénybe: a poharakat, a gint, a keverőt. A jégnek nagyon keménynek, ha lehet mínusz húsz fokosnak kell lenni, hogy ne vizesedjen. Aztán a jégre öntünk egy fél kávéskanál angostura likőrt, 3 centiliter száraz martinit, és 9 centiliter gint. Keverjük, rázzuk, szűrjük és már kész is.
Az angostura elhagyható, vagy helyettesíthető ánizslikőrrel. A lényeg a gin, mert az biztosítja a képzelet jó működését, ami mégiscsak egy fontos eleme a filmkészítésnek. A vágy titokzatos tárgya forgatásán nem jött ki Buňuel a főszerepet játszó színésznővel. Annyira, hogy le akarták állítani a forgatást. Aztán a rendező és a producer elment egy bárba. A második koktél elfogyasztása után beugrott a megoldás; egy másik színésznőt szerződtettek, és azzal vették föl a többi jelenetet. És ez adja a film különös varázsát!
Az utolsó leheletem című Buňuel könyvből származnak az információk. Az is, hogy Tanguy a szürrealista festő a sört gránátalma szörppel „kibélelve” szerette, hogy a vodkát kaviárral, a pálinkát füstölt lazaccal jó kísérni. A dohányzás csodálatosan illik az alkoholhoz, ha az alkohol a királynő, akkor a dohány a király. Igaz barát a jó és a rossz napokon. Az alkohol és a dohány nagyon kellemesen egészíti ki a szeretkezést. Az előbbi előtte, az utóbbi utána esik a legjobban.
És végezetül Buňuel két jó tanáccsal zárta a fejezetet: Ne igyanak, és ne dohányozzanak, mert árt az egészségnek!
