Bárcsak én is különleges lennék! De egy kretén vagyok, más mint a többiek… Énekli a világ egyik legjobb zenekara Creep című számában. És ha egy zseninél dalba kívánkozik ez az életérzés, nyugodtak lehetünk, a tökfilkók olykor ilyesmit dudorásznak magukban: Nagyszerű vagyok, különb minta többiek…trillili.
Mindkettőnek igaza lehet, már ha egy érzés képes kiállni az igaz-nem igaz filozófiai próbáját. Ízlésünket sokan formálják, mire elérheti azt az absztrakciót, ahonnan szabadon mozoghat. A Pergő Képek oldalain mostantól bemutatjuk, hogy közösségünk meddig jutott kíváncsiság, elevenség, szabadon mozgás dolgában. A világháló ruganyos trambulinját használjuk az elrugaszkodáshoz. Bárcsak én is különleges lennék, énekli egy kretén vagy egy zseni. Hol a határ nagyszerű és ócska között? A BADART vagyis a rossz művészet címkéjével ellátható műtárgyak gyűjtésére szakosodott Massachusett állambeli Dedham-i BADART múzeum főkurátorát, Michael Frankot kérdeztük a fentiekről.
| A múzeum története 1994-ben kezdődött, amikor Scott Wilson régiségkereskedő talált egy képet a szemétben, amit csak a keret miatt vitt magával. Amikor megmutatta a barátainak, így reagáltak: „Hiszen ez a kép fantasztikus, nem dobhatod el csak úgy!” Ez volt a gyűjtemény első darabja, a címe LUCY A MEZŐN VIRÁGOKKAL.Ez az elhajított kép inspirálta a múzeum létrehozását. Az alapítók először otthonuk pincéjében állították ki a gyűjteményt, amit már a kezdetektől -köszönhetően a sajtó érdeklődésének-sokan látogattak. Rájöttek, hogy normális helyszínt kell találniuk, így először egy mozi alagsorában rendezkedtek be.Aztán hamarosan megtalálták a végleges galériahelyiséget a helyi színház alagsorában, ahol azóta is működik. A múzeumnak rajongói oldala működik a Facebook-on, albumokat adnak ki. Michael Frank nyolc éve a múzeum főkurátora, civilben zenebohóc. |
